Az ember

Erre a rohanó korra egyre jobban ráillenek ezek a jellemzők. Ha Te is így élsz, ideje elgondolkodni a dolgokon.
Természetesen egyetértek azzal, hogy jól kell élni, minőségi életet élni, családod és magad jólétét, emberhez méltó körülményeket megteremteni,  de a hajtás közben állj meg, lazíts, pihenj meg, adj életet, időt a családodnak, mert egy pillanatban  azt fogod észre venni, hogy  az újszülött gyermekedből érettségizett ifjú és felnőtt ember lett,
s Te nem voltál ott, amikor  felnőtt.
Számomra, egy nagyon kedves személy azt mondta, hogy szüleitől mindent megkapott, mindent, amit kívánt és amire nem is gondolt.  De jobban örvendett volna a sok játék, kütyü és társai helyett, ha a mamája és a papája néha leült volna vele társasjátékot játszani, mert a szeretetet, a törődést, a személyes kapcsolatot nem helyettesítik  a tárgyak.
Kedves szülők, ne azért hajtsatok, hogy gyermeketeknek kiskorában mindenféle drágaságot megvegyetek,
mert számukra az nem érték.  Hamar megunják és a sarokba kerül.
Ne azért dolgozzatok, hogy a gyermekek közti versengésben azzal győzzön
 fiatok-lányotok, hogy neki van a legmenőbb bicaja, vagy cipője, vagy elektronikus akármije.
Talán az EGOD az, ami miatt teszed? Presztízs kérdése? Valld be magadnak.
Az ilyen út lelki sérülésekhez vezet, amit lehet, hogy gyermeketek sohse fog kiheverni.
Olyan felnőtt lesz, akinek az lesz a képe szüleiről, hogy sosem voltak vele, nem törődtek vele,
nem szerették őt igazán, ő egy plusz személy volt, egy teher a szülei részére,
és őt a legjobb esetben a nagyszülők nevelték.
Szóval: állj meg, értékelj, dolgozz, és pihenj,
szeress és érezd, hogy
 ÉLSZ!