Bármi elmondható ugyan a nyomorúság magasztalására, a tény mégis tény marad:
lehetetlenség valóban teljes, kielégítő és sikeres életet élni, hacsak nem gazdag az
ember. Nem érhetjük el a lehető legnagyobb sikereket tehetségünk vagy lelki
fejlődésünk kibontakoztatásában, ha nincs kellő mennyiségű pénzünk — rengeteg
olyan dolog létezik, amit a lélek kiteljesítéséhez vagy a tehetség fejlesztéséhez igénybe kellene vennünk, s ezekre nem tehetünk szert, ha nem rendelkezünk a
megvásárlásukhoz szükséges pénzzel. Az utazás, a különböző kultúrák
megtapasztalása és tudásunk fejlesztése is pénzbe kerül.
Sok mindenre elengedhetetlenül szükség van egy ember értelmi, lelki és testi
fejlődéséhez, s korunk társadalma úgy van megszervezve, hogy az embernek
rendelkezésére kell álljon az e dolgok birtoklásához szükséges pénz. Ennélfogva,
minden előrelépés alapja A gazdagság bölcsessége kell legyen.
Az egész élet célja nem egyéb, mint a fejlődés. Mindennek, ami eleven,
elidegeníthetetlen joga van minden szintű fejlődéshez, amire csak képes.
Az ember élethez való joga egyszersmind azon dolgok szabad és korlátozatlan
használatának jogát is jelenti, amelyek
legteljesebb lelki, szellemi és testi fejlődéséhez szükségesek lehetnek. Más
szavakkal: az embernek joga van gazdagnak lenni.
Az az ember, aki nem akar teljesebb életet élni, valójában abnormális — s
abnormális az is, aki nem kívánkozik arra a pénzre, amire szüksége van.
Életünk gyújtópontjában három fő indíték áll:
1. élünk a test kedvéért,
2. élünk az elme kedvéért és
3. élünk a lélek kedvéért.
Ezek egyike sem jobb vagy szentebb a másiknál; mind egyaránt kívánatosak.
E három — a test, az elme és a lélek — egyike sem lehetne teljes, ha a többiek bármelyikének teljes élete és kifejeződése csorbát szenvedne.
Korántsem helyes és nemes dolog csupán a lélek kedvéért élni, s
eltagadni az elmét vagy a testet — s hiba volna csak az intellektusért élni, s
megtagadni a testet és a lelket. A tökéletes harmónia érdekében az élet e három
vonatkozását egymással elegyíteni kell, s megfelelı egyensúlyt kell közöttük
kialakítani.
Tudjuk, milyen súlyos következményekkel jár, ha valaki csupán a testének él, s mind
elméjének, mind pedig lelkének fittyet hány. S látjuk azt is, hogy a valódi élet
mindannak teljes kifejezését jelenti, amit testünkből, elménkből és lelkünkből ki
tudunk hozni. Nem lehet valaki igazán boldog és elégedett, ha testének nem működik
tökéletesen minden életfunkciója, s ugyanez áll az ember elméjére és lelkére is.
Valahányszor elmarad egy lehetıség kifejezıdése, vagy egy-egy célkitőzés dugába
dıl, valamilyen kielégítetlen vágy lép fel. A vágy nem egyéb, mint egy önnön
kifejezését kereső lehetőség, vagy egy teljesítményre törő funkció.
1. TÉNY: Az ember nem élhet testileg teljes életet jó táplálék, kényelmes öltözet és
meleg otthon nélkül; nem kényszerülhet továbbá túlerıltetett munkára. A testi élet
ezen felül a pihenést és a felüdülést sem nélkülözheti.
2. TÉNY: Az ember nem élhet mentálisan teljes életet könyvek, illetve az azok
olvasásához szükséges idı nélkül, nem nélkülözheti az utazást és a világ
tanulmányozását, s nem lehet meg szellemi társaság nélkül sem. A mentálisan teljes
élethez szellemi felüdülés is szükségeltetik, ezért rendelkezésére kell álljanak a
mővészet és a szépség azon tárgyai, amelyeket használhat, s amelyekben gyönyörködhet.
3. TÉNY: A lelkileg teljes élethez az embernek szeretetre van szüksége, a szeretet
kifejezését pedig eltorzítja a nyomor. A legnagyobb boldogságot az nyújtja
számunkra, ha megajándékozhatjuk azokat, akiket szeretünk — a szeretet az adásban
találja meg a maga legtermészetesebb és legspontánabb kifejezését. Akinek nincs mit
adnia, az nem tudja betölteni szerepét férjként vagy apaként, feleségként vagy
anyaként, férfiként vagy nőként.
ÖSSZEFOGLALÁS
Nincs abban semmi szégyellnivaló, ha arra vágysz, hogy gazdag légy. Az is teljesen
helyénvaló, ha a legnagyobb figyelemmel tanulmányozod A gazdagság bölcsességét,
mivel minden tanulmányok között ez a legnemesebb, s a legszükségesebb. Ha e
tájékozódást elhanyagolod, csak önmagadat hibáztathatod, s a Teremtővel és az
emberiséggel szemben is mulasztást követsz el — minthogy a legnagyobb szolgálatot
a Teremtő s az emberiség fejlődése javára akkor tehetjük, ha megtesszük a legjobbat,
ami tőlünk telik. Ez felöleli az anyagi eszközök felhasználását a testi élet teljességének érdekében, értelmünk gyarapítását, s lelki életünk kibontakoztatását. Mindezeknél fogva, a
legnagyobb fontossággal bír Számodra, hogy GAZDAG LÉGY.
Wallace D.Watles
