Ma piacra mentem. Kifogyott pár dolog a hűtőből,így kisétáltam körülnézni, mi a kínálat.
A zöldséges pultnál gyönyörűséges paradicsomot pakolászott nekem a kis hölgyeladó, miközben egy nénike mellém állt.
Megkérdezte, hogy van e 10 Ft- ért paradicsom, mert Neki csak annyi van a pénztárcájában. Meglepődtem, a hangnemen, mikor jött a kurta válasz,
" ...nincs ".
A nénike megszólalt, .."hát, ezek szerint csak akkor fogok lecsót enni, amikor paradicsomot fogok tudni venni, mert csak paprikát, meg hagymát vettem, és a lecsóba paradicsom is kell." Addig meg viszont, a paprika elszáradhat, amíg ő pénzhez jut.
Gondolkodás nélkül kifizettem az ő részét is.Nagy volt a meglepődés az eladó részéről és a mögöttem állók arcán is.
Megköszönve a szívélyes kiszolgálást, jó érzéssel jöttem el a piacról.
Ezt csak azért írtam le, mert úgy érzem, hogy a mai világban, amikor annyi gondja baja nehéz helyzete van millió embernek, ha belegondolunk abba, hogy mennyi mindent akarunk elérni, megvenni,megkapni, megszerezni, csak hajtunk, dolgozunk a magunk és családunk jólétéért, a körülöttünk élő magányos emberekről, aki ledolgozta az éveit, elfeledkezünk.
Pedig, ha csak 1 mellettünk álló embernek segítünk valamiben , azzal magunknak is segítünk.
Megnyitjuk a jóérzés, a jólét kapuit mások és magunk felé, s mindezt csak egy kis odafigyeléssel elérhetjük.
Tegyél valamit, csak úgy, spontán, de ne azért , hogy viszonzást várj.Meglásd mennyire jól esik majd.
Tégy valami JÓT azért, mert jólesik és ÉREZD JÓL MAGAD ! Próbáld, ki Te is :)
